A korai próbálkozások ellenére a hivatalos szervezet megalapításához egészen a szövőszék feltalálásáig várni kellett, a szövetség az 1880-as Német-Tádzsik bauxitellentét közvetlen következményeként, a Jemen-i békeszerződést követően jött létre.

Tagjai egytől egyik európai gyarmatok, közös céljuk a gyarmattartók integrációjának meggátlása, a szabadkereskedelem tiltása, az áruk és szolgáltatások áramlásának vámokkal való sújtása.

Tagjai:

• Brit Guyana (ma Guyana)
• Brazil Guyana (ma Amapá brazil tartomány)
• Francia Guyana
• Holland Guyana (ma Suriname)
• Spanyol Guyana (ma Venezuela része)
• Francia Guinea (ma Guinea)
• Spanyol Guinea (ma Egyenlítői Guinea)
• Portugál Guinea (ma Bissau-Guinea)
• Német Guinea (ma Pápau Új-Guinea)

A szövetség célja eléréséhez pénzt és erőforrást nem kímélve erősítette meg szárazföldi külső határait, ám nem számoltak a mindegyiküknél meglevő kiterjedt tengerparttal és a légi közlekedés elterjedésével. A problémák az első teherhajók és szállítógépek érkezésével nyilvánvalóvá váltak, így céljuk módosítására kényszerültek. 1965-ben a tagállamok képviselői és családjaik aláírták a Balassagyarmati Szerződést, melyben a felállított határzárak megerődítését, saját maguk gazdasági elszigetelődését tűzték ki hosszú távú célként.

Sajnos a bukás – ahogy Núbiai Mbutamo József korelnök később fogalmazott – benne volt a pakliban, mely a szövetség teljes elszigetelődéséhez, annak 1972-es felbomlásához vezetett.

A szövetség utóélete

Gyarmatosítóink a XX. század közepére külterületeiket zömmel önként feladták, ezért úgy gondolnánk, hogy a világgazdaságra gyakorolt hatásuk csökkenő félben van, ám egy apróságnak tűnő, ám annál aggasztóbb jel felett nem szabad elsiklanunk.

Tán véletlen volna, hogy a korábbi gyarmatosítók egytől egyik a világ élvonalában szerepelnek labdarúgásban? Következő riportunkban a Nagy Fotball-simlinek járunk utána, avagy Soros György és Bill Gates lenne Salamon király?

forrás:

(Magna Hungarica, Internet, Szerkesztőségünk)